Hírek, Újdonságok

A panel épületekben az ablakcsere során kiszedjük a régi ablakot, ablakszárnyat és a tokot. Megtisztítjuk az ablak nyílást, majd ezt...
A szénanátha gyakran már a korai gyermekkorban jelentkezik és az évek múlásával egyre inkább rontja az életminőséget. A...
Ug - hőátbocsátási tényező Megmutatja, hogy 1 m2 felületen egységnyi idő alatt 1 °K hőmérsékletkülönbség hatás...

A minősítés folyamata

Vizsgálati megbízás

A L. van Heek Textiles b.v. megbízásából, a textilanyagú termék levegőben szálló pollen megszűrésére vonatkozó képességét vizsgáltuk. A valószínűségi-teszt alkalmával azt vizsgáltuk, hogy megakadályozható-e a pollen zárt térbe történő beszűrődése pollenháló segítségével. A vizsgálatot alacsony, és magas pollentartalom esetére is elvégeztük.

Tanulmány felépítése

A mérést egy kísérleti „pollenszobában” végeztük, két üres szoba segítségével.
- A szobák (jelöléssel Szoba A és Szoba B) a pollenszoba részei, amelyet ketté osztottunk. A vizsgálat helyszíne a berlini Dermatológiai, Venerológiai és Allergológiai Intézet Berlini Klinikájának felső szintje, Luisenstrasse 2-5, 10117, Berlin.
- A vizsgálat előtt a szobákban vizes, és mechanikai takarítást végeztünk, majd mérések történtek a Burkard-féle pollen-csapdával.
- A van Heek által rendelkezésre bocsátott pollenhálót a két szoba közti falon található ablaknyílásba helyeztük, szakértő közreműködésével, előírás szerint. Az ablak mérete 49 x 49 centiméter.
- Szoba B (15.9m) töltötte be a pollentartalmú szabad levegővel rendelkező külvilág szerepét. Ebben a szobában számos, különböző méretű pollent engedtünk el, standard folyamatleírás szerint. Nyitott ablak mellett Szoba A és Szoba B között szabad áthaladást tapasztaltunk, mely folyamat megegyezik bármelyik háztartás nyitott ablakkal bíró hálószobájában tapasztalható folyamatával.
- A kísérletben szereplő Szoba A (16.6m) légterébe az Európai Standardként nyilvántartott Burkard-féle pollen-csapda adatai alapján a mindenkori normál mennyiség szűrődött be a Szoba B légterében szabadon engedett pollenből
- A pollen-csapda által szolgáltatott eredményeket a Berlini Intézet egy tapasztalt munkatársa végezte. A rögzített összetétel későbbi szükséges analízis esetére megőrzésre került.
- Az előkészületek technikai megoldása, a cél meghatározása, valamint a Burkard-csapda által szolgáltatott eredmények analízise a “Stiftung Deutscher Polleninformationsdienst” (Németországi alapítvány, pollennel kapcsolatos információs központ) aktuális előírásai alapján kerültek megvalósításra.
Azon olvasók kedvéért, akik nem rendelkeznek megfelelő tapasztalatokkal az allergiás megbetegedések terén, tájékoztatásként megjelölünk néhány összetevőt, amelyek segítségével képet kaphatnak eme tanulmány céljairól.

A pollen okozta betegségek tünetei

Amennyiben a pollen érintkezik akár az orr, a szem, a száj, vagy akár a hörgők nyálkahártyájával, másodpercek leforgása alatt inaktív (pihenő) státuszból aktív státuszú állapotba kerülnek. a pollenrészecskék összetevői elszabadulnak, és zsírt, szénhidrátot, valamint proteineket aktiválnak. Különösen a protein aktivitás jár allergiás tünetekkel. Minden pollen számos különböző allergén összetevővel rendelkezik, amelyek legalább egy, de esetenként több növényre is jellemzőek. Egy – örökletes pollenérzékenységgel nem rendelkező – egészséges ember nem reagál a pollen összetevőire az orr nyálkahártyán keresztül. Mindemellett az a személy, aki hajlamos allergiás tünetekre, a nyálkahártya bizonyos részeinek kölcsönhatásba lépése esetében allergén anyagok elleni antitestek termelésébe kezd. Ezek az antitestek a bőrön, a nyálkahártyán, és a vérben találhatóak. Azon emberek esetében, akik hajlamosak allergiás tünetekre, az allergén pollenekkel való ismétlődő találkozás orrváladékozást, könnyezést, asztmát okozhat. Az orr vagy a szem fokozott váladékozása a szénanátha. Asztmás jellegű megbetegedés esetén a pollinosis elnevezést használjuk. Az esetek túlnyomó többségében a betegség szénanáthával kezdődik, és a későbbiekben (3-ból 1 esetben) alakul ki az asztmás jellegű megbetegedés, amit „szintlépésnek” hívunk, a betegség tüneteinek helye szerint, amelyek a felső szintről (Orr, szem), egy alsóbb szintre (tüdő) költöznek a testben. Abban az esetben, ha a pollen a torok nyálkahártyájával lép kölcsönhatásba, torokszárazság, rekedtség, vagy szorító torokfájás lehetnek a tünetek. Minden második, szénanáthától szenvedő személy éveken belül allergiás tünetekhez hasonló tüneteket produkál gyümölcs, különösen alma, cseresznye, vagy kiwi fogyasztása után, mivel ezekben a gyümölcsökben a pollenekben található allergén összetevőkhöz hasonló részecskék találhatók. További, részletesebb információkért kérjük forduljanak szakemberhez, vagy szakirodalomhoz.

Legjelentősebb allergén pollenek

A számos, allergén összetevőkkel rendelkező pollen közül jónéhány nagyobb jelentőséggel bír, ha megnézzük az általuk okozott allergiás megbetegedések számát. Ezek a következő fajták közé, illetőleg csoportokba sorolhatóak:

  1. Nyírpollen (Betula), melynek átlagos mérete 19 - 22 um, jelenléte március, áprilisban érezhető
  2. Fűpollen: minden fajta fűféle pollenje ide sorolható, 20 - 40 um, átlagos mérettel, jelenlétük májustól szeptemberig érezhető
  3. Csalánfélék (Urtica), melyek átlagos mérete 13 - 15 um, jelenlétük júniustól szeptemberig érzékelhető.
  4. Parlagfűfélék, melyek átlagos átmérője 17 - 18 um, jelenlétük augusztustól októberig érezhető.

A Kísérlet folyamata

A fente említett pollenfajták, és családok mindegyikére kiterjedt a vizsgálatunk a következőkben részletezettek szerint.

  1. Az B Szobából (szabad levegő) A szobába beszálló pollen mennyiségét mértük, pollenháló nélküli nyitott ablak mellett, 8 órán át.
  2. Csukott ablakok mellett A szobában teljes pollenn-tisztaság volt mérhető.
  3. A pollenhálóval felszerelt ablakok esetében szintén 8 órán át mértük az A szobában tapasztalható pollenkoncentrációt. A mérést ugyanazon módszerrel végeztük, három alkalommal.

Analízis

A pollenhálóval felszerelt ablakok esetében beszűrődő pollenek száma, a háló nélküli ablakok esetében beszűrődő pollenek számához viszonyított %-os arányban került meghatározásra.
A mérési időpontok egy óránál (csalánfélék), két óránál (nyír), illetve nyolc óránál (Fű, parlagfű) történtek, függően a beszűrődés sebességétől, illetve a kimutatható pollen mennyiségétől.

Eredmények

7.1. Nyír pollen
Zárt ablakok mellett, kettő óra elteltével nem volt mérhető mennyiségű nyírpollen az A szoba légterében. 32 mg nyírpollen B szoba légterébe történő engedése után a 3 mérés a következő eredményeket hozta: 0,72%, 0.69% and 0.68% pollen volt kimutatható a háló nélkül elvégzett kísérletben mért eredményekhez viszonyítva. (1. ábra) Ennek alapján a pollenháló hatása 99,71%-ban határozható meg. (középértéken). Az érték figyelembe vételével kijelenthető, hogy a háló teljes védelmet nyújt Nyírpollen ellen.

7.2. Fűpollen
Zárt ablakok mellett, nyolc óra elteltével nem volt mérhető mennyiségű fűpollen az A szoba légterében. 32 mg fűpollen B szoba légterébe történő engedése után elvégzett mindhárom mérés 0%-os eredményt hozott, a háló nélkül elvégzett kísérletben mért eredményekhez viszonyítva. (2. ábra) Ennek alapján a pollenháló hatása 100%-ban határozható meg. Az érték figyelembe vételével kijelenthető, hogy a háló teljes védelmet nyújt Fűpollen ellen.

7.3. Csalánfű pollen
Zárt ablakok mellett, egy óra elteltével nem volt mérhető mennyiségű csalánfű pollen az A szoba légterében. 32 mg csalánfű pollen B szoba légterébe történő engedése után a 3 mérés a következő eredményeket hozta: , 3,3%, 6,9% and 14.6% pollen volt kimutatható a háló nélkül elvégzett kísérletben mért eredményekhez viszonyítva. (3. ábra) Ennek alapján a pollenháló hatása 93,1%-ban határozható meg. (középértéken). Az érték figyelembe vételével kijelenthető, hogy a háló majdnem teljes védelmet nyújt Csalánfű pollen ellen.

7.4. Parlagfű pollen
Zárt ablakok mellett, kettő óra elteltével egy parlagfű pollen volt található az A szoba légterében. 32 mg parlagfű pollen B szoba légterébe történő engedése után a 3 mérés a következő eredményeket hozta: 7,4%, 9,1% and 9,2% pollen volt kimutatható a háló nélkül elvégzett kísérletben mért eredményekhez viszonyítva. (4. ábra) Ennek alapján a pollenháló hatása 90,9%-ban határozható meg. (középértéken). Az érték figyelembe vételével kijelenthető, hogy a háló biztonságos szintű védelmet nyújt Parlagfű pollen ellen.

Az analízis összegzése

A teszt során vizsgált textil anyag rendkívül magas értékű hatékonyságot mutatott a szálló pollenek megszűrésében. Az allergológiailag igen jelentős nyír-, és fűpollen-félék szobába történő bejutását majdnem teljes egészében megakadályozta, a vizsgált 97%, illetve 100%-os szűrési eredmény kiemelkedő. A rendkívül apró méretű csalánfű-pollen szoba légterébe történő beszivárgását is szinte teljesen megakadályozta. Hasonló eredmény született Parlagfű pollen esetében is. A vizsgálat eredményeképpen született adatok alapján a szóban forgó anyag erősen ajánlható a külső levegő pollenszűrésére, allergiás megbetegedésekkel rendelkező személyek számára.

Berlin, 2007.06.11

Prof. Dr. med. K.-Ch. Bergmann
Prof. Dr. med. Marcus Maurer

Kérje ajánlatunkat!